A népszerű szerző már könyve alcímében elárulta, miről is szól műve: őseink olyan tetteiről, amelyekre sokszor máig büszkék vagyunk, holott éppen azzal rontottuk el a történelmünket. Olyan események és/vagy folyamatok voltak ezek, amelyek nemegyszer szinte végzetes hatást gyakoroltak ránk. Biztos, hogy jól tettünk magunknak, amikor még államiságunk előtt bekalandoztuk Európát és mint bérelhető verőlegények és rablók lettünk híresek és rettegett zsákmányszerzők? Vagy jót tett az országnak az 1514-es parasztlázadás és annak brutális leverése? Mi történt Mohács előtt és után, hogyan szállt el a magyar nemzeti függetlenség? Miféle belső ellentétek tették lehetetlenné 1848-49 győzelmét, és mi lett azután? Mennyiben ártott az ország egységének az 1867-es kiegyezés és az hogyan vezetett el nyílegyenesen... Trianonhoz? Mi volt a két háború között a "polgárok elárulása", és milyen tragédiákhoz vezetett az a folyamat? És mintha ez mind még nem lenne elég, a szerző utószavában írja: "Nem bírjuk elviselni az igazságot és semmiből sem tanulunk..." Nos, ez a könyv és a lapjain könyörtelenül szemünkbe vágott igazság talán változtat ezen is. További információk

Az 1956-os forradalom leverése után az új hatalmi elit nem csupán sortüzekkel és a terror más eszközeivel látott neki uralma megszilárdításához, hanem a bíróságokat is igyekezett saját szolgálatába állítani. A forradalom résztvevőivel való tervszerű és tömeges leszámoláshoz szükséges jogi háttér 1957 április-májusára született meg: innentől futószalagon születtek a bíróságokon akár a legsúlyosabb ítéletek is 56 hősei ellen. A szerző a korabeli dokumentumokat, jegyzőkönyveket, levéltári anyagokat feldolgozva tudományos alapossággal, ugyanakkor a rideg adatok mögött megbújó emberi tragédiákat felvillantva mégis átélhetően mutatja be történelmünknek ezt a sötét fejezetét.  További információk

Ditrói Mór a naturalista es realista színjátszás magyar meghonositójaként, illetve a 19. század romantikus színházeszménye és a 20. század polgári színháza közötti átmenet kulcsfigurájaként egyaránt jelentős. Olyan színházvezető volt, aki úgy tudott előremutató minőséget képviselni a színpadon, hogy közben nem vesztett, hanem nyert közönséget; a magyar színházművészet egészét érintő színházi újításai es megőrzései széles tömegeknek játszó színházakban, a Kolozsvári Nemzeti Színházban és a budapesti Vígszínházban artikulálódtak. Ditrói színházi játékstílust befolyásoló hatása és egész színházi működése különösen érvényes és kihagyhatatlan viszonyítási pont a magyar színháztörténetet kutatók és olvasók számára.  További információk

Az Arisztokraták ma második kötetében olyan titkok és legendák kapunk első ízben nyilvánosságot, amik túlmutatnak egy-egy főnemesi család keretein. Miért vállalt hullamosást Párizsban gróf Nádasdy Borbála? Miért bútorozta be a pannonhalmi főapát báró Apor Péterék házát? Mit kért gróf Markovits Kálmán olimpiai bajnok Rákosi Mátyástól? Mi köze a gépromboláshoz a Fiáth bárónőknek? Milyen terve volt Istennek Borbón Alessandro királyi herceggel? Hogyan veszett nyoma báró Atzél Edének? Miért robbantott teherautót Odescalchi Pál herceg? Mitől vált legendássá gróf Wenekheim Dickens Jeanne-Marie az argentin pampán? Miért kísérti a Perényi bárók feleségeit a fej nélküli barát szelleme? Miért kántorizál magyar falvak templomaiban Willelsbach királyi hercegnő? Miért lett volna jobb báró Jeszenszky Antalnak, ha nem születik arisztokratának? Hogyan lett az ékszertervező Kornis grófból mezőgazdasági vállalkozó? Mi köze báróRiedel Miklósnak a belső villámképződéshez? Miért jelent meg egy sebéhez kapó vörös róka Bolza gróf lelki szemei előtt?  További információk

Az időrendet betartva sorozatunk máris egy nagyasszonnyal, Géza fejedelem feleségével, Saroltával kezdődik. Utána jönnek az igazi királynék: Szent István felesége, Gizella, Orseolo Péter felesége, Judit, és I. András neje, Anasztázia. Mivel elég kevés adat áll rendelkezésre a hölgyekről, viszonylag sokat írunk majd a középkori nők helyzetéről. További információk

Az időrendet betartva sorozatunk máris egy nagyasszonnyal, Géza fejedelem feleségével, Saroltával kezdődik. Utána jönnek az igazi királynék: Szent István felesége, Gizella, Orseolo Péter felesége, Judit, és I. András neje, Anasztázia. Mivel elég kevés adat áll rendelkezésre a hölgyekről, viszonylag sokat írunk majd a középkori nők helyzetéről. További információk

Hitler és Sztálin szövetsége, vagy ahogyan Magyarországon leginkább ismerjük, a ,,Molotov-Ribbentrop paktum" még ma is leginkább ,,történelmi balesetként", vagy legjobb esetben a Szovjetúnió elleni német támadással elkezdődött ,,tulajdonképpeni" háború előjátékaként él a köztudatban. A két diktátor szövetsége azonban ennél sokkal nagyobb horderejű történelmi mozzanat volt, amely nemcsak az újabb európai háború kirobbantását tette lehetővé, hanem fennállása huszonkét hónapja alatt alapjaiban rajzolta át a kontinens politikai térképét. További információk