A nagyanyám szájából hallottam először, hogy "a boldogtalan sorsú Rudolf trónörökös" - így, ebben a zárt és felbonthatatlan formában, ami valami réges-régi, könnyfakasztó ponyva címe lehetett... Nagyanyám akkortájt született egy Bécstől távoli magyar kisvárosban, amikor Rudolf és (hogy őt idézzem) "a Vecsera" meghalt Mayerlingben. A gyerekkorából hozott történet ereje azonban mit sem csökkent két világháború után sem, a negyvenes évek végén is érdemes volt még tovább mesélni, mert még nem szikkadt ki a benne lappangó titok. További információk

Moldova György kikérte az irattárból a megfigyelésével kapcsolatos dokumentumokat. Beszélt azokkal az emberekkel, akik a megfigyelését elrendelték és azokkal is, akik a jelentéseket írták. Ebben a könyvben olvashatjuk az Íróhoz írt leveleket, a dicsérettől az aljas mocskolódásokig. További információk

Az emigrációban élt írónő könyve 1956-ban jelent meg Buenos Airesben, a jelenlegi kiadás Európa-léptékű, hiszen a kontinensen ez az első megjelentetés! D. Kenese Erzsébet hazai olvasók előtt ismeretlen remekműve Európa második világháború utáni lelkiismeretének önvizsgálata is: történelmi visszatekintésben, történelmi díszletek között. A könyv elolvasása maga is Manréza, lelki önvizsgálat, lelki megtisztulás: Loyolai Szent Ignác élete kevesek előtt ismert, miközben köztudott, hogy ő alapította a Jézus Társaságát. A loyolai szentnek döntő szerepe volt a reformációt követő katolikus megújulás kibontakozásában. A könyv mégsem puszta életrajz, Szent Ignác első hitélményei, kiútkeresése mögött a hangsúly a férfilét egyetemes átalakulására helyeződik, amikor Iigo Lopez a spanyol király szolgálatát fölcseréli Krisztusnak, az Ég és Föld Urának szolgálatával. További információk

A föld ködében mintha egy megtestesült misztériumjáték volna a 20. század elejének Felső-Magyarországáról, egy Közép-európai asszony életbe szőtt rémálmairól. A fájdalmas szívű örök anya, a fiáért, a fia jövőjéért "a halállal is alkut kötő" magyar anya sorsa. Hétköznapjaink lemoshatatlannak tűnő lelki szennyesét tisztítja napról-napra Kosáryné Réz Lola parabolájának hősnője. Az elzüllött, lepusztult munkásember erőszakossága, a gyermekhalálok, a falu testi és lelki nyomora, a megaláztatások "ostorcsapásai" teszik egyre nemesebbé az önfeláldozó lélek női kálváriáját... Szépség és tragikum együttállása - mint annyi esetben a Trianon utáni magyar prózairodalomban. A meseszövés szépsége, a hétköznapokba ágyazott képzelőerő drámai kibontása és a versbetétek játszi lírája ellenpontozni képes az I. világháború utáni szociális elkeseredettség tragikumát. További információk

Wass Albert a Mire a fák megnőnek történetét folytatja. Egyetlen család környezetében, egy mezőségi tanya verőfényében és a vele szomszédos kastély árnyékában rá tud tapintani a Kiegyezéstől a Békeidőig tartó korszak belső életére, mozgató eszméire és tévedéseire. Csak a líra szépsége tudja esztétikailag megszerettetni velük ezt a súlyos vádirattá komorodó epikát. "Bizony, öreg vagyok, és nem ebbe az országba való. Ahol vakok hajtják a szekereket, süketek lesik a hangokat és némák beszélnek csak igazságról. Magyarnak lenni ma annyi, mint süketnek, vaknak és némának lenni." - mondja az író eszméinek szóvivője, a fanatizmusért nyugdíjba kényszerült református tiszteletes. További információk

Wass Albert életműve 10. kötet "A világ szép és különös. Csak sok benne nagyon a beteg ember. Az izgága, az irigy, a gyűlölködő. A gonosztevő és a diktátor, az őrült és a hős. Fertőzik és rontják a világot, amennyire adottságaiktól kitelik. De egészen elrontani nem tudták mégsem, ha ezerszer is azt hirdeti a látszat. Miért nem? Mert a Világ anyja a Természet, s a természetben az ember nem egyéb, mint egy kis pajkos tréfa. Vigyázz tehát, hogy vidám tréfa maradj. Mert a gonosz tréfából tövis nő csupán, mely véresre sebez Téged s elcsúfítja a világot." "Vendég vagy a világban és ez a világ szép vendégfogadó. Van napsugara, vize, pillangója, madara. Van virága, rengeteg sok. Tanulj meg örvendeni nekik. Sajnos, embere is van. Igyekezz kevesebbet törődni velük és többet azzal, ami még a világ szépségéből csodálatosképpen megmaradt, az emberiség minden pusztításai mellett is.Nem győzöm eleget mondani: tanulj meg örvendeni. Annak, hogy élsz. S mert élsz: gazdag lehetsz." További információk

Bauer Barbara új regényének központi alakja a műveltségéről és jótékonykodásáról ismert Wenckheim Krisztina grófnő, Sisi császárné palotahölgye. Wenckheim Krisztina édesapjáról, Antal József grófról mintázta Jókai Mór az Egy magyar nábob főhősét. A magával ragadó regényben a 19. század második felének Magyarországa színes, érzékletes világa tárul elénk: megelevenednek előttünk a nemesi uradalmak hétköznapjai és fényűző ünnepei, a kiegyezés korabeli Pest-Buda mozgalmas élete. További információk